Antioxidánsból sosem elég!

Antioxidánsból sosem elég! Na de miért? Az ok nagyon egyszerű. Mert telis-tele vagyunk szabad gyökökkel. Ezek a nem túl kedves lények alapvetően korrektek, hisz nem lesből támadnak. Pontosan tudhatjuk, hogy milyen hatásokra keletkeznek bennünk. Ezek a hatások összetettek. Nem túl jó hír, hogy sajnos nap, mint nap előállítjuk ezeket a nem túl kedves molekulákat/molekularészleteket. Hogyan? A szervezet az életműködéshez szükséges energiát a bevitt táplálék lebontásából nyeri. A lebontáshoz nem kevés oxigénre és energiára van szükség.

Szervezetünk „erőművei” minden sejtünkben ott vannak és mitokondriumoknak nevezzük őket. Szuper jó fej sejtalkotók, hisz a sejtlégzés központjaként folyamatosan oxigénhez juttatnak minket, emellett nagy lendülettel gyártják nekünk az energiát, amit ATP formájában tárolnak. Igen ám, de működésük közben szabad gyököket termelnek. Ráadásul igen sérülékenyek, hisz nincs bennük ún. sejtjavító mechanizmus, hajlamosabbak a genetikai elváltozások elszenvedésére (DNS molekuláik nem túl acélosak sajnos). Mindezek hatására ezekben a kedves gyárakban mutációk következnek be, mely sztrájkhoz vezet és csökken az ATP termelés, majd kóros tünetek jelennek meg a szervezet különböző szintjein. Tetézi a problémákat, hogy a szabad gyökök imádják őket megtámadni, ők az elsődleges célpontjaik. Most már biztosan mindenki tűkön ülve várja, hogy végre kiderüljön, kik is valójában ezek a velejéig romlott lények. Meghatározásuk alapján olyan molekulák vagy molekularészletek, melyek a legkülső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak. Ez tűrhetetlen állapot egy elektronoknak, ezért nagy intenzitással keresnek párt magunknak, könnyen és gyorsan reakcióba lépnek más vegyületekkel – a DNS-sel is –, amelyektől elektronokat rabolhatnak.

Szóval közönséges bűnözők. Rablók, tolvajok, sejtjeink támadói, ölnek, butítanak és nyomorba döntenek minket. Honnan jönnek? Belülről: fizikai és kémiai behatásokra a testünket felépítő óriásmolekulákból – például fehérjék, nukleinsavak – válhatnak le, valamint a szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkeznek. Kívülről is érhetnek olyan hatások, amelyek kedveznek a szabad gyökök képződésének a szervezetben. Ha sokat napozunk, szoláriumozunk, dohányzunk, keveset alszunk, nem megfelelően táplálkozunk….tovább is van, mondjam még? Napestig sorolhatnánk azt, hogy miként keletkeznek, de talán sokkal fontosabb az, hogy milyen folyamatokat indítanak el? Ahhoz, hogy megértsük, elmesélem a szingli pasi esetét Tóth Marival (aki boldog házasságban él). Szóval az úgy van, hogy szinglinek lenni trendi dolog. Legalábbis a külvilágnak ezt mutatja a szingli pasi. Mit nekem párkapcsolat? Majd hülye leszek lekötni magam, hisz olyan jó dolog virágról-virágra szálldogálni a nagy világban. Ez azonban legtöbbször nem igaz állítás. A szingli pasik zöme vágyik párkapcsolatra. Agresszívan párt keresnek maguknak és az sem akadály, ha a megtalált hölgy esetleg boldog házasságban él. Kiszedi onnan, hogy neki jó legyen. Szingli pasi így végre párra lelt Tóth Mari személyében, ám Mari férje szingli lett. Ő is ugyanazt csinálja, mint a hitvesét elvett szingli pasi. Ez pedig láncreakciók sorozatát indítja el.

Ezt a folyamatot meg kell állítani. Párterapeutaként jönnek az antioxidánsok. Hogyan működnek? Nagyon leegyszerűsítve „kielégítik” a szingli pasik elektronhiányát. Hol találhatjuk meg a terapeutákat és milyen fajtáik vannak? Ahogy egy elromlani készülő házasságban is, először saját házunk táján próbáljuk megtalálni a hibát. A szervezetünkben felszaporodó szabad gyökök megkötése az antioxidáns enzimrendszer feladata, melynek működéséhez vitaminokra és ásványi anyagokra van szükség. Ha működik az antioxidáns rendszerünk, akkor az antioxidánsok eltérő hatásmechanizmussal képesek közömbösíteni a szabadgyököket úgy, hogy negatív töltéseket adnak át a pozitív töltésű szabad gyököknek, ezáltal megszüntetik azok gyök állapotát, és így kevésbé reaktív vegyületeket hoznak létre. Ők a szervezetünk jó katonái, akik folyamatosan küzdenek a rossz katonákkal (szabad gyökök) szemben. Szinergikusan fejtik ki hatásukat, tehát igazi jó csapat, akik egymást segítve küzdenek nap, mint nap, óráról-órára, percről-percre a szabad gyökök ellen. Erősítik az immunrendszert, védik a szervezetet többek között a káros anyagok okozta oxidációs sejtkárosodástól és a karcinogének okozta hatásoktól.

Több katonai egység ismeretes az emberi szervezet antioxidáns hadseregében. Legfontosabb antioxidánsaink az enzimek, a nem enzimatikus antioxidánsok, a vitaminok és egyéb vegyületek (nyomelemek, flavonoidok, karotinoidok, Q₁₀, stb.).

A következő részben arra derül fény, hogy mikor van szükség antioxidánsokra, hogyan tudjuk bejuttatni a szervezetbe és mitől függ, hogy megfelelő helyen hasznosul-e, amit bevittünk?

Forrás: Klára tanárnő